A sorozatról röviden

Az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek közepe táján a nagy hagyománnyal rendelkező helyzetkomédiák iránti érdeklődés csökkenőben volt. Kezdetben ez a sorozat sem volt különösebben népszerű. Mikor 1987-ben legelőször adásba került, meglehetősen negatív kritikákkal illették. Egyszerű, alacsony költségvetésű vigjátéknak tartották, amelynek lényege az altesti humor és a szexuális utalások. A kritikusok szerint a karakterek többnyire korunk emberének egydimenziós paródiái Christina Applegate egyszer megjegyezte, hogy a sorozat tulajdonképpen „egy rajzfilm”. Mindazonáltal – nyílvánvaló hiányosságai ellenére – a nézők gyorsan megkedvelték, mert a társadalom egy olyan rétegét ábrázolta, amely korábban nemigen volt látható a televízióban. Az elképzelés a boldogtalan házaspárról, akiknek az élete teljes kudarc, egyedülálló volt. A készítők kiforgatták és kigúnyolták a tévésorozatok és filmek rózsaszínű amerikai álmot bemutató idealizált világát, görbe tükörben láttatva és kritizálva az amerikai társadalmat. A nézők így váratlanul szembesültek egy veszekedő, boldogtalan, hitvány házaspárral és alulteljesítő, pimasz gyerekeikkel.

"Hazudj, ha ébred az asszony, Hazudj, ha kavarog a gyomrod, Hazudj, ha tudod, hogy színlel a nő, Hazudj, és árulj cipőt és Hazudj!"

A sorozat befejezésének hivatalos oka a nézőszám drasztikus csökkenése volt (14 millióról 9 millióra), melyben leginkább az játszhatott szerepet, hogy a 11. évad a vasárnap esti programsávból átkerült a szombat estibe. A helyzetet tovább rontotta, hogy a gyártást végző Columbia TriStar több részt nem tudott határidőre elkészíteni, míg a tervezett 12. évadért 1,5 millió dollárt kért volna részenként, melyet a Fox túl soknak talált, így annak ellenére, hogy nagyrészt ennek a műsornak köszönhette ismertté válását, végül a megszakítása mellett döntött. Mivel más tévétársaságok sem tartottak igényt a folytatásra és a döntés váratlanul érte a készítőket is, a sorozatnak nem készült el a befejező része sem...